Március 8-ától ismét benépesül a Duna sétány, megkezdi második szezonját a Piac-Placc, ahol kétszázra bővül az elárusítóasztalok száma. A piac szombati kavalkádján lehet böngészni, nézelődni, nosztalgiázni, filléres áron nélkülözhetetlen csecsebecsékre rátalálni, az otthon feleslegessé vált holmikat eladásra felkínálni. Két törzseladót a Piac-Placc nyitása előtt kérdeztünk a tapasztalatairól.
Baranyai Lászlóné született újpesti, most Káposztásmegyeren él. - Egy éve is ott voltam a nyitásnál, most is jelentkeztem. Kisnyugdíjasként számítanak az anyagiak, és jól jön az agytorna is. Az évek során sok olyan holmi gyűlik össze a háztartásokban, amelyeket eltesz az ember, mondván, jó lesz egyszer valamikor. Azután kiderül, csak foglalja otthon a helyet, nincs rá szükség, más meg örül neki. Játékot, bögrét, konyhai dolgot viszek a piacra, s ebben már a lányom is segít nekem. Nagyon jó a hangulat, egymást is megismerjük. Budapest legkulturáltabb, legtisztább piaca az újpesti, köszönhető ez a vezetőségnek! - emeli ki Baranyai Lászlóné.
Pusztai János a közösségi élményeken túl a megélhetésre tereli a szót: - Ez az újpesti lehetőség országosan is egyedülálló, és számunkra keresetkiegészítést jelent. Hosszúak voltak a téli hónapok, amikor nélkülözni kellett a Piac-Placcot, várom a tavaszi nyitást. De a kiszolgálás is dicséretet érdemel! Asztalt kapunk, záráskor elpakolnak utánunk, és gyönyörűen kitakarítanak. Átlátható módon történik a helyek kijelölése, minden korrekt. Anyósom hagyatéka, órásmester apósom gyűjteményének egy-egy darabja szerezhet örömöt a gyűjtőknek, és van ruhanemű is még a szekrény aljában, amit kiviszünk.
B. K.