- Ön alpolgármesterként közelről élte meg, hogy a szakrendelő önkormányzati átvételének voltak támogatói és ellenzői is. Mi volt a döntő érv, hogy igen, átveszik a szakrendelőt?
- Valóban több évig tartó vitát sikerült lezárnunk a szakrendelő önkormányzati kézbe vételével. Az előző ciklusban a többség forráshiányra hivatkozva utasította el az erre irányuló kezdeményezést. Amikor az önkormányzati választások eredményeként a képviselő- testületben többségbe kerültek azok, akik egyetértettek velem ebben a kérdésben, végre támogatást kaphatott ez a javaslat. Tény, hogy az önkormányzat addig is jelentős összegekkel támogatta hol a kórház, hol a szakrendelő működését, felújítási munkáit, műszerbeszerzéseit. Az önkormányzat javaslatára költözött a gyermekszakrendelő az addig felnőttszakrendelőként működő épületbe, és jelentős anyagiakkal járult hozzá a barátságos környezet kialakításához is. De a főváros volt a gazda! A fekvőbeteg-ellátáson keresztül, a Károlyi-kórház közreműködésével működtette a szakrendelőket. Abból a távolságból a gondok nehezebben érzékelhetők, mi viszont azonnal értesülünk arról, ha valahol probléma van. Ezért támogattam az átvételt. Az új városvezetés javaslatára 2011 őszén végre megvalósulhatott a járóbeteg-szakellátás önkormányzati fenntartásba vétele, amelyet közhasznú gazdasági társaság keretében működtetünk. Szinte azonnal elkezdődött a szakrendelő EU-pályázati és saját forrásból történő felújítása, amiről szintén elmondható, hogy korszakos lépés volt, hiszen negyven évet vártak erre a betegek és az egészségügyi dolgozók egyaránt.
- Be lehet hozni évtizedes elmaradásokat?
- Hajlamos vagyok arra, hogy igent mondjak, de tudom, vannak még feladataink. Az épület felújítása jól látható már messziről is. A megújulásban kívülről haladunk befelé, hiszen az EU-s pályázat keretében végzett munkálatokat egy sor másik is követte. A homlokzat és a gépészet energiatakarékos felújítását a szakrendelő vizesblokkjainak felújítása előzte meg, amit az elektromos hálózat és a betegvárók rendbetétele követett. Ezek a munkák akkor követhetők nyomon, ha valaki belép az épületbe.
- Miközben az orvosok, egészségügyi szakdolgozók és segítőik az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság alkalmazottai lettek.
- Valóban, és ezzel együtt nőtt a rendelőintézetben dolgozók megbecsülése, erkölcsi és anyagi elismerése. Aminek alapján úgy gondolom, jobb érzés lehet manapság a szakrendelőben dolgozni. Ezért szeretném, ha kevesebb lenne a betegpanasz, bár az évente 600-700 ezer beteglátogatáshoz képest ezeknek a száma elenyésző, de nekünk egy is sok. Tudom, hogy a beteg emberek türelmetlenebbek, de ezt azoknak is tudniuk kell, akik a gyógyító munkát vállalták.
- Általános tapasztalat, hogy az orvosok, de az asszisztensek is elkerülik a rendelőintézeti állásokat. - Sajnos Magyarországon általánossá vált az orvos- és a szakdolgozóhiány. Újpesten például a reumatológián, a nőgyógyászaton, az ortopédián, a röntgendiagnosztikában, itt az ultrahangvizsgálatokra gondolok, több orvosra lenne szükség, s ezzel a várakozási idők is csökkennének. Tudom, hogy emiatt vannak problémák, jogos kifogások. Mégis úgy érzem, nagy eredmény, hogy felújítottuk a szakrendelőt, az egyes járóbeteg- szakellátásoknak az épületen belüli áthelyezését megoldottuk. Beköltözött az épületbe a tüdőszűrő állomás és a 24 órás felnőttügyelet. Sikerült javítani a gép-, műszer- és eszközellátást. Új kézi műszereket kapott a sebészeti szakrendelés. Több ultrahang-berendezést vásároltunk, az új digitális röntgennel pedig gyorsabb és pontosabb lett a kiértékelés. A szájsebészeti szakrendelésen új fogászati kezelőegységgel dolgozhatnak az orvosok. Új a beteghívó-betegirányító rendszer is. Jobb körülményeket teremtettünk a vérvételre jelentkezőknek, bár a terhelés miatt itt hosszabb várakozási idővel kell számolni, amit a jövőben szeretnénk csökkenteni.
- Említette, hogy vannak még feladatok. Mindenkit érint például az, hogy lesz-e új lift az épületben.
- Igen, az engedélyek már megvannak, és nyár végére megtörténik az új liftek átadása. Szeretnénk tovább folytatni az épületen belüli felújításokat, a betegvárókban és a rendelői oldalon is van még tennivaló. A betegirányító-beteghívó rendszer fejlesztését is tervezzük. Összességében úgy ítélem meg, hogy az átvétel óta a járóbeteg-szakellátás költséghatékony módon, jobb szakmai színvonalon működik.
B. K.