A praktikum kora: 1830–1860
A település kialakulásának időszakában (1830–60) a praktikusság okán a Megyeri kikötőhöz és a már létező épületekhez legközelebb eső területen a Váci út–Árpád út sarkán alakult ki az első piac. Nem volt rendszeres időpontja. A kikötőbe érkező kofahajókról, illetve az országúton érkező szekerekről itt adták el áruikat az érkezők.
A fejlődés során kialakult igények, egészségügyi szabályok miatt 1863-tól heti két alkalommal kapott a község a helytartótanácstól (gróf Károlyi előzetes hozzájárulásával) vásártartási jogot.
Legyen a Szent István téren!
1873-ban a megnövekedett lóvasúti forgalom akadályozása miatt a piacot többször át akarták helyezni, de a Fő út (Árpád út) gyalogosforgalma miatt csak később, 1883-ban sikerült véglegesen az István térre áthelyezni. A 10 831négyzetöl területű tér gróf Károlyi István tulajdona volt, csak 1895-ben adta át végleg gróf Károlyi Sándor a községnek.
1874-től február, május, július és októberben országos vásárok tartására is kapott kereskedelmi miniszteri engedélyt a község.
A harmincas években három napon hetivásárt és az előző időszaknak megfelelően négy országos vásárt tartottak.
Termelők
Újpestre az őstermelői réteg a háború előtt nem volt jellemző, ipari városként jegyezték. A 19. században szőlőművelés és konyhakert, halászat jellemzi a települést. Jól ismert Illik Viktor főhalászmester, vendéglős személye, aki Esztergomtól Helembáig bérelte a dunai halászterületet. Halászcsárdája a Népsziget alsó csúcsán épült, halkereskedése a Dunasor 1.-ben üzemelt.
A későbbi korban inkább a konyhakert jellemző. Többségében a környező Károlyi-birtokokról (zöldséget, gyümölcsöt, baromfit Rákospalotáról, Fótról, Mogyoródról, Galga mentéről), húst, tejterméket Solymár, Budakalász, Békásmegyer környékéről kapott a piac.
A helyi húskereskedelem segítésére és a közegészségügyi helyzet miatt 1884-ben adták át az első, Bachmann Károly által tervezett Vágóhidat. („A váci országút felső részén” [idézet dr. Ugró Gyulától], kb. a Megyeri csárda környékén [sertésvágásra nem volt alkalmas].)
A későbbi közvágóhíd 1911-ben lett kész, tervezői: Hegedűs Ármin–Böhm Henrik, építő Schreiber Gyula.
A „modern” piac
A mai Szent István téri piac első csarnoka 1972-ben épült, a nyolcvanas évek végére készült el a virágpiac.
Az Újpesti Piac- és Vásárcsarnok kultikus hely, az újpestiek találkozási helye is. Az egyik legjobban működő, életteli teli fővárosi piac, amely a 20. század elejét idéző kisvárosi környezetben található. A Szent István tér rekonstrukciója során modern, nagyvárosi tér szomszédságában találjuk.
A piac fő erőssége a zöldség- és gyümölcskínálat, az őstermelők és a kereskedők együttélése.
Folyamatos fejlesztés
A piac környékét fokozatosan fejleszti és hozza rendbe az önkormányzat.
2011 telén: korszerű (gáz)fűtést kapott a nagycsarnok. Előnye: a temperált hőmérsékletű térben nem fagy meg az áru, és kellemes környezetben találja magát télen a vásárló, a kereskedő, az őstermelő is.
A nagycsarnokból a virágpavilonhoz és külső árusokhoz vezető „átjáróban” nyaranta párakapu üzemel, segíti a felfrissülést.
A térfigyelő kamerák kihelyezése a vásárolók és az árusok biztonságát szolgálja.
Az elmúlt év végén, karácsony előtt néhány nappal együttműködési megállapodás született a Magyar Piac Szövetkezettel annak érdekében, hogy az újpesti piacon is minél több – termelőktől származó – minőségi élelmiszer legyen.
A Szent István téri villamosmegálló nevébe is bekerült az Újpesti Piac- és Vásárcsarnok, ezáltal is népszerűsítik a vásárlóhelyet.
A lakosság kérésére az év eleje óta szombatonként Piac-Placc működik a Duna sétányon, amely rövid idő alatt rendkívül népszerű lett.
A piacvezetés és a kereskedők különböző ételbemutatói és ételkóstolói nagyon sok érdeklődőt vonzanak (fánkfesztivál, lecsófesztivál, versennyel kombinálva, Márton-napi libanap stb.). A kereskedők rendszeresen ajánlanak fel terményeket a rászoruló újpestiek javára. A szomszédos Egek Királynéja katolikus főplébánia terménymegáldással, valamint a szétosztásban segít.
Az immár harminc éve a Szent István téren elhelyezkedő piacnak továbbra is itt, a Szent István téren kell működnie – ezt a véleményt juttatta el az idei Újpesti Párbeszédre válaszoló újpestiek 75 százaléka, akik azt is fontosnak tartják, hogy ne csupán a vásárcsarnok, hanem a környező épületek is megújuljanak.
SZ. M.–B. K.